A legutóbbi poszt 2016-10-23.

Húha, azóta mennyi minden történt, nem is tudom hol kezdjem.

Úgy döntöttem kiírom magamból az elmúlt évek eseményeit. Hátha könnyebb lesz a feldolgozás, elengedés és a mostban élés.

Miss Kultúr Közfogisként dolgozni nem volt álom munka, de tetszett. Szerettem csinálni. Fontoskodni, fénymásolni, nyomtatni, újságcikk témákon agyalni, fotózni kijárni eseményekre, megvágni stb...

Januárban kiderült hogy érkezik a mini viking, így onnantól kezdve felborult minden.

Mindig úgy voltam vele, hogy ha én terhes leszek nekem biztos nem lesznek rosszulléteim, és én végig dolgozom a 9 hónapot.

Gondolom mindenki emlékszik arra, amikor a neten lát egy gömbölyödő pocakkal pózoló anyukát, akinek az arcáról sugárzik a boldogság, a meghittség, a nyugalom.

Nálam , ( és valószínűleg a legtöbb anyukánál) ez az időszak nem túl felhős. Persze, vannak időszakok amikor a kis jövevény nem rúgja szét az oldalad, vagy nem ül a húgyhólyagodon, vagy éppen nem játszik a hasfaladdal. 

Ahhoz képest pedig,  hogy te nem vagy olyan "kákabélű" egész nap émelyeg a gyomrod, rosszul vagy a cigi szagától is , pedig jó pár éve szívod.

Hajnali 3kor kelsz a legtöbb nap, mert nem tudsz aludni. Rászoksz a " veled is megtörténhet, családi titkok, magánnyomozók"  és minden más egyéb értelmetlen sorozatra. Mert mi mást tudnál hajnalban csinálni alvás helyett ? :)

Az albérlet amiben laktunk túl drágának bizonyult, így elkezdtünk keresgélni.

Amikor éppen nem voltam beteg állományban, akkor dolgoztam kőkeményen. Igaz, már nem úgy ment a séta, és futás a helyszínekre mint előtte, de megérte.

Április környékén éppen úton voltunk a Parlamentbe valami Diaszpóra program keretein belül meghirdetett verseny/ pályázat átadására, amikor felfigyeltünk egy lehetőségre.

(A rendezvény nekem nem igazán tetszett. A sok pocsékolás, díszpuccba vágott nagykutya akik isszák a méreg drága alkoholt, falatoznak az utcán pedig éheznek. Szerencsére nem maradtunk sokáig, mert hosszú az út , és sötétedésig haza akartak érni az utitársak.)

Együtt utaztunk egy képviselő hölggyel hazafelé, aki valahogy szóba hozta, nem tud mit csinálni édesapja házával. Mert fel is kellene újítani, meg mindent is csinálni rajta. Manapság ki az aki vidéken vesz házat? Senki. 

Itt jöttünk mi a képbe!

folytköv.

TeriAnyupszichója