Tisztára Anglia érzésem támad. Erre a dél- Alföldön már második napja esik az eső. Se nem süt, se nem esik.Borongós. Kedvtelen az idő. Hjajj de nem jó ez így.Napot szeretnék, meleget.Vidámságot. Életérzést.

Mostanában csak úgy eszem a kilómétereket utazás terén.Sokat ülök tömegközin, és rengeteg emberrel találkozom. Vagy éppen látom őket az utcán sétálva. 

Picit megrémiszt a mai fiatalság. Oké. Tehát eldőlt. Ez egy negatív poszt lesz! :)

De nem. Vagyis beszélek mintha nagymama korú lennék, pedig csak pár számmal léptem át az ő korosztályukat. Belegondolva abba, hogy milyen a társadalom, elgondolkoznék rajta szeretnék e egy gyermeket felnevelni ilyen emberré. Ugyanis sajnos máshogy nem tudod. Csak így nevelni. Erről nem a szülő tehet. A társadalom. Hiába nevelnénk a gyermeket okos tapogatós telefon nélkül, szabadon, ha egyszer a gyermek letolást kapna az óvodában, mert meghúzta Pistike haját. Az óvónő sem hibás, hisz ezt tanulta, tudja mit kell tenni. Ki tanította ezt neki? A törvények, a munkaköri leírás, és az állambácsi. Ördögi kör ez, az én elképzelésem a gyermek neveléséről pedig igen idegen a mai társadalométól. Miért gondoljuk ha a bizonyos két éves gyermekre állandóan rászólunk és a tiltó szóval figyelmeztetjük ne tegyen meg dolgokat használ?  Mi az oka annak hogy ha azt mondom a gyereknek " márpedig a kutyák ugatnak és támadnak" Meg fogja e próbálni megsímogatni? Miért nevelünk a gyermekbe már alapból félelmet? S ez az évek során csak nő és nő ahogy idősödik. Eleinte semmitől sem fél.  Nem azért mert nem fogja fel, csak azért mert nem tudja , és nem ismeri a félelmet. Majd egy két év után, mikor a szülők már kellő képpen  úgymond " belé nevelték" az érzést , onnantól kezdve a gyermek elkezd félni. Kutyáktól, macskáktól, bogaraktól. Bármitől. Miért? Mert állandóan megalázva volt a gyermek. " Ne félj , nem bánt"

Vagy " ne edd meg, fúj köpd ki" Ugye? Kezdünk ráismerni? Ezeket a szülő nem gondolja megalázásnak, persze hogy nem. Nyilván akkor nem csinálná, ha tudná hogy a gyermeknek ezzel csak árt. Engedni kell hogy tapasztaljon. Egyedül. S higyjük el, akkor majd nem fog félni vagy szégyenlősködni idegen emberektől. De attól hogy azt mondjuk neki hogy " ne" máris feszélyezve érzi magát. Meg akar felelni. Innen jön a megfelelési kényszerünk. Először csak a szüleinknek, majd a barátainknak, a társadalomnak, a párunknak. Hopp már teljesen benne is vagyunk az önsanyargatásban és teljesen labilisnek érezzük magunkat. Igen! Ezt csinálja a társadalom és a média.  A minap néztem egy videót. Amin egy fiatal srác valószínűleg munkahellyel, jó családi háttérrel a pszichológusnál kötött ki. A pszichológus kérdezi mi a baja? Elkezdi mondani hogy elege van a közösségi hálókból, a médiából. Hogy megmondják mit hogyan csinálj. A szennyezett vízből, a mérgekből amiket eladnak, a társadalomra ömlesztettt mocsokból. A tévében az ideáloktól, a vallási háborúktól, a korruptságból és mindenből elege van. A hatalmas multikból. Hogy a világ sok részén szenvednek pénztelenségben, tiszta ivóvíz nélkül  még mi isszuk az ásvány vizet amihez három liter tiszta vizet pazarolnak el.  Szudánban pedig tócsákból isznak.

Majd mintha csak egy képzelgés lett volna az egész. Azt feleli " semmi" - és mosolyog. Nem merjük kimondani mit is gondolunk a valóságban, mert félünk az elutasítástól és a megalázástól . És már megint ott a félelem szó!

Nem tehetünk ellene semmit? Ó dehogynem! Ne támogasd a multikat! A péksütemény helyett egyél inkább natúr dolgot.Hidd el amúgy sem laktat csak kb két óráig, hiszen könnyen felszívódó szénhidrát. Igen, jön a felvetés hogy nagymamák idejében is ugyanez volt. Nem! Mert ott elvitted a zsák búzádat a malomba, és megvártad amint leőrlik. Kérdezd csak meg az idősebb rokonaidat. Tudtad, hogy mi van benne. Láttad.Gondolj bele mennyi mérget raknak mindenbe. Persze. Drágább. De nem éri meg tovább és egészségesebben élni? A gyógyszergyártó cégekről nem is beszélve. Értem hogy fejlődni kell, meg innováció de na! Kérem szépen! Hadd döntsem már el én mivel mérgezem magam!

TenkGád egyre többen fognak bele önellátó gazdálkodásokba és már a fővárosból is menekülnek az emberek tanyákra, ahol önellátóként meg tudnak élni. Megtermelni a maguknak valót és nem profitálni. Én 24 éve félig ebben élek.  Látom hogy az összes zöldség termesztő éjjel nappal azon munkálkodik hogy friss zöldséget gyümölcsöt terítsen az ország minden egyes lakójának.  Hogy éjjel felvezet x száz kilómétert hogy eladja kereskedőknek az áruját, majd hazajön az éjszaka közepén. Alszik két három órát ha szerencsés és reggel megy a földekre dolgozni ki. Mindent csinál, és ha lehetne GoldenGlóbot adni  ilyenért már bocsánat kedves Klúni bácsi de én az összes kistermelőnek hatot adnék. Azért mert Ő az igazi hős! Aki feláldozza az életét is, csak hogy téged friss áruval lásson el. Hogy élni tudj.  Jó jó persze megérdemled Te is kedves Klúni úr ,csak éppen más kategóriában. 

A termelők zöme próbálja minél kevesebb vegyszerrel vagy éppen ahogy mi tesszük vegyszer nélkül termelni az adott zöldséget-gyümölcsöt. Nincs ráírva hogy bio. Mert ahhoz, hogy elismerjék hogy ez bio több százezres teszteken kell átmennie a zöldségnek. És minek? Úgysem a magyart veszi meg, hanem a külföldről behozott importot, mert az olcsóbb. Fogalma sincs mivel kezelik, tápkockákba nyomva három centis gyökérrel ököl nagyságú paradicsomokkal, mer' az úgy egészséges! Génkezelt ehetetlen hulladék. Érted már?  Van amihez nem kell pénz. Csak harminc forinttal több mint az olcsóbbhoz.  A húsiparról nem is beszélve! Felháborító és órákat tudnék írni a társadalomat porig alázó nézeteimmel.  ( Ismételten nem a húsevés ártalmairól beszélek, mert az egyéni dolgod hogy eszel e húst, csak ne boltból)

Azt hiszem mára elég lesz ennyi pánksztájl!

Ne feledjétek! Vegyetek mindig hazait!

PuszipacsiÖlel

Terianyu pszichomókusa