Életkék ne haragudjatok az eltűnés miatt.. Jó pár napja nem írtam már. Valahogy a korán keléseim és a pár perces jógáim közé már nem tudtam beilleszteni a kávé mellett üldögélve írós blogokat... Igen igen.. Jöhetnek a kifogások.. Mostanában az egészségi állapotom nem a régi. Pár napja folyamatosan ráz a hideg éjszakánként és a nap folyamán sem vagyok élettel teli. DE! Sebaj, mert semmi nem tart örökké.

Picit sok gondolat kavarog a fejemben, megoldandó " dolgok" hogy úgy fogalmazzak.

Viszont ha nem sikerül sem fogom feladni, mert ha már egy évet vártam erre, az a pár hónap már nem fog érdekelni. Olvastam Louise L. Hay könyvében, hogy nincs olyan hogy bukás és újra kezdés. Mert hiába próbálod újra, ugyanúgy el fogsz esni. Miért? Ne keresd a válaszokat rá, egyszerűen csak próbáld máshogy csinálni. Már egy apró változtatás is sokat jelenthet. 

Jó dolog ez a spirituális fajta gondolkodás, csak az a baj a mindennapokba nagyon nehéz beiktatni. Igazából az élet mocskosul rohadt egyszerű, de mi emberek annyira bonyolulttá tesszük hogy , ebből ered a legtöbb betegség. Mert mindennek kiváltó oka a stressz. Szóval hiába is mondod, hogy " nem én nem idegeskedek sokat" vagy " én nyugodt ember vagyok" ez csak felszín, amit az ego próbál táplálni felénk, hogy elhigyjük. A baj csak az, hogy valóban el is hisszük. Közben meg azon agyalunk, miből fizetjük ki a számlákat. Szerinted ez nem agyalás, és nem gond. Ó dehogynem. Ezáltal hogy elgondolkozunk hogy miként fogunk fizetni, máris elvesztettük a jelen pillanatát. Nem tudom hogy létezik e olyan, amikor száz százalékig a jelenben vagy. Mindig. Amikor nem kószál el a gondolatod. Csak vagy. És csodálkozol.Mint egy gyermek. Mint amikor eléd tárul egy út , amin nap mint nap mint nap mint nap ( poént ne várj (: ) sétálsz/biciklizel/futsz/lovagolsz /galoppolsz. Arra az útra az egód egyből azt mondja " Ó ezt az utat már láttam" Pedig semmi sem az ami a legutóbbi alkalommal volt. Minden megváltozik. Lehet éppen az egyik pipacs nem nyílt ki. Vagy a virág más szögben fordul a nap felé.  Semmi sem ugyanaz mint tegnap volt. Tudod..Új nap. Új lehetőségek.  Te döntöd el milyen legyen ez a nap. Új élményekkel teli vagy régi , a múltban ragadt és aggodalmaskodó nap. Te dönthetsz! 

Eckhart Tolle könyvében a most hatalmában olvastam, vagyis inkább ő tanácsolja azt, hogy figyeljük meg a gondolatainkat. Ne ítélkezzünk, csak figyeljük meg, kit hogyan bírálunk első perctől kezdve. S mikor tudatára ébredünk ennek, akkor válunk igazán éberré és a jelenben vagyunk.

Figyeld meg ahogy kezet mosol. Figyeld meg ahogy a víz sugarai érintik a kezedet. Érzed a vizet. Ahogy az energiáiddal játszol ahogy mosod a kezed.

Varázslatos!

S az milyen varázslatos , hogy a néni az utcán csomagot visz haza a családjának, ellátja, szeretettel gondoskodással , vagy a kislány aki átmegy az úton dalolászva mosolyogva. A bácsi aki félig ittasan próbál biciklizni az út szélén. A veled szembe jövő fiatal szép lány aki éppen csalódás miatt szomorkodik. A fiúk akik fociznak a zöld füves pályán. Mindenki minden nap más. Más érzelmekkel, más rezgésekkel.

Egyre többet vagyok ilyen transzparensekben amit nagyon élvezek. Néha megkérdezik tőlem miért nem beszélek annyit mint amennyit szoktam , s miért bambulok. Nem bambulok, csak megfigyelek. Milyen varázslatos is az élet.

Azoktól az olvasóktól akik szerint ez hülyeség és kezdek bedilizni elnézést kérek, de mostanában egyre több ilyen poszt lesz. Pozitív, máshogy a világra tekintős poszt!

Puszipacsicsókbéke

Terianyu pszichója