Hirtelen a belga szám jutott eszembe.

"Megjött a fizetésöm, elment a nevetésöm"

Ahhoz képest, hogy csak pár napot dolgoztam jól kaptam az igaz, de még így sem volt elég. Mert nekünk embereknek semmi sem elég. Nem hogy megbecsülném azt ami van.

" Fizetés nap köszönts be, hadd öltözzek ma ünneplőbe " -belga

Hát, nekem nem kellett :D 

A fizetésem felét levonták. Nem szeretem a bankkártyámat használni, és rajta hagyni se pénzt. Én addig költekezem amíg van rajta, onnan tovább már nem. Soha nem nézem mennyi van rajta. Ugyan ez van a pénztárcámmal is. Látom van, költök. Aztán meg fogom a fejem hogy hol a pénzem?!?

Ha van aki így szokott járni kérem jelezze és beiratkozunk egy " hogyan bánjunk a pénzzel" tanfolyamra.

Kb kaptam 480 fontot ami kettőszáz ötven ezernek felel meg. 

Éjfél után utalták, így reggel picit hamarabb ébredtem és megvettem a repjegyeket. Szállásokat foglaltam. Mari említette, hogy mindenképp látnom kell a viking hajót fából a  fővárosban a parton szóval arra alapoztam, plusz két napot el akartam ott tölteni. Elvégre nem hagyhatod el az országot annélkül, hogy a fővárost ne látnád nem igaz?

A járatok Norvégiába iszonyat drágák voltak. Nagyon sokat gondolkoztam kihagyjam e,  de nem tehetem, látnom kell azt az országot, és már megígértem Kent-nek ( a norvég hostom, megtanítom magyarul ) és amit én megígérek úgy is lesz. 

Megvettem a jegyet Norvégiába , onnan Spanyolba március 19 re, addig amíg pénzem van. Elég olcsó volt, viszont az Oslói kb háromszor annyi.Sebaj. Egyszer élünk alapon belevágtam. Gondoltam ha már bemegyek a fővárosba izlandi lovon is szeretnék lovagolni , kint a szabadban, plusz a kék lagúnába mindenképpen el kell menni ( nem ez nem a film, és semmi köze hozzá) Viszont a belépő nagyon drága.

Elkezdtem szervezni az útjaimat. Mára szabadnapot kaptam megint hogy elintézzem a foglalásokat. Foglaltam egy éjszakára szobát a reptér mellett , hogy ne legyen baj a kiindulással, mert a repülő nem vár ha hóátfúvás van.

Foglalások:pipa

Elkezdtem a közösségi hálón izlandi fotós csoportokba csatlakozni, de valahogy nagyon amatőrnek éreztem magam, ahogy láttam a szebbnél szebb északi fényes és egyéb tájképeket. Nagyon sok jó tanácsot kaptam, és likeolgatásokat, aminek nagyon  örültem. Az egyik csoportban feltettem egy kérdést. Mik izland nevezetességei? Van aki menne kocsival ? Ugyanis Mari említette, ha itt vagyok meg kell csinálnom az arany körutat. Ami magában foglalja a következőket.

A legmagasabbra kitörő gejzírt, ami harminc méter magasra tör, a "Gullfoss"-t ami a arany vízesést jelent, ugyanis a gull az arany a foss pedig minden nagyobb vízesés.A geológiai és történelmi nemzeti parkot a Thingvellírt. Ez a nemzeti park azért fontos, mert ezen a helyen található a világ x edik pontja, ahol a sziget ketté fog válni pár száz év múlva. Minden évben egy centiméterrel nagyobb lesz az a lyuk és a végén Izland két szigetre fog bomlani. A hab a tortán pedig a   Friðheimar zöldház, ahol megmutatják hogyan termelnek minusz fokok ellenére bio zöldségeket, és legfőképpen paradicsomot, amihez nem kis napfény kell.

A túrát meg lehet tenni turista csoporttal is, de nyilván sok a kicsi kínai, meg én nem tudnék úgy fotózni hogy " oké tíz percünk van"

Mari mondta kérdezzem meg , hátha valaki megy kocsival. Pár perc múlva kaptam is hozzászólásokat. Nagyon aranyos kommenteket, és családokat , akik felajánlották hogy szívesen elkísérnének, de vagy gyerekkel voltak, vagy máskor utaztak volna. Nekem pedig konkrét tervem volt. 

Jegeltem a témát picit, Ásta felállított a géptől és közölte hogy induljunk el túrázni. Mert én sem maradok sokáig, Mari is elmegy, és a finn is hamarosan távozik.

Csináltunk sok sok szendvicset. Huhúúúú ha ettél még finomat ez az. PRóbáld ki. Mogyoróvajas mézes kenyér. Undorító elsőre, aztán már kezded megszeretni!

:)

Lementünk a tengerhez. Bepakoltunk mindent. Három nadrágot, extra zoknikat, sálat, pulóvert, sapkákat, plusz törölközőt és fürdőruhát. Bizony!

Ugyanis Izland a feltörő forró vizeiről vagyis " hot tub" jairól is híres. 

Bárhol, bármikor találkozhatsz egy ilyen helyjel amire jobb felkészülni.

A főúton autókáztunk vagy három órát. Nagyon messze járhattunk, mert minden máshogy nézett ki. Itt hatalmas hó volt, fújt a hideg. Az utak mellett jelzések voltak. 

"vigyázz hóátfúvás"

" vigyázz a tehénre"

"állj meg pihenni"

"friss tej kapható" 

" hot tub ingyen"

A finn nagyon sokszor szokott ilyen helyekre eljárni. Ő maga fedezi fel az ilyen helyeket. Csak barangol és barangol még bele nem botlik egy ilyenbe. Levetkőzik megmártózik a forró vízben és megy tovább ! :)

Átlagban több száz ilyen hot tub található. Van hogy ingyenes, de van hogy kb száz forintot kérnek azért hogy használhasd. 

Mi egyiknél sem álltunk meg, oda akartunk érni a tengerhez sötétedés előtt. 

Letértünk a főútról és mentünk tovább és tovább aztán kétszer balra fordultunk.Fogalmam sincs merre. A finn magabiztosan vezetett és más nem is számított. Megálltunk. Megérkeztünk. Lezártuk a kocsit és gyalogolni kellett.

Mivel Nyugat-Izland nagyon közel van Grönland-hoz, és a Norvég tenger határolja be így bátran állíthatom, láttam a norvég tengert. (is )

Megérkeztünk. A látvány. Káprázatos.Nem tudtam hova tenni .Megálltam és csak bámultam.  A finn kacagva annyit üvöltött felém hogy " it's amazing isn't it?" 

A kedvenc szavam az " amazing " volt Izlandon.

Fotózni próbáltam állvánnyal. De bátran állíthatom nem egyszerű két nővel akik mindig csak mennének. Én meg elég béna vagyok, hideg is van, nem érzem az ujjam. Várni kellett még megtaláltam a legjobb helyet, kompozíciót.

Valamit láttam a vízben úszkálni.Egyet...majd kettőt....hármat...egy egész sereget kb...

 Odakiáltottam Marinak, és megkérdeztem mi az, mert nem láttam.

Fókák voltak. Élő fókák?!?! Nem nem cirkuszi. Szabadon élő fókák.

Mari hangosan üvöltött mert tudta a hangra közelebb jönnek.

A parttól nem messze bent a tengerben láttam egy apró jég táblát. Azon pihentek a fókák. Mindezt sajnos nem a szabad szememmel láttam, hanem a gépem lencséjén keresztül. De gyönyörűek. Jajj. Sírhatnékom támadt!

Ilyet is átéltem!

Néha elgondolkozok mennyire hálás lehetnék azért, amit átélünk és tettekben mintsem szavakban leírni a boldogságot!Leírhatatlan.

Pár órás sétálgatás után, amikor már nem érezte egyikünk sem a lábát elindultunk vissza felé, de a finn még mutatni akart egy vízesést. A vízesést oldalról tudtam megnézni, és felülről. Káprázatos.

Félig befagyva. Alatta pedig a Norvég tenger suhogott. Gyönyörű volt.

Nem tudom hány méter magasan lehettünk, mindenesetre én egyre közelebb és közelebb mentem a széléhez a hegynek, hogy minél jobb fotók szülessenek. 

Nem emlékszem semmire, csak arra, ahogy Mari kiállt hogy Reniiiiiiiiiiiiiiii

 és én irdalmatlan módon a gépemmel és az állványommal együtt zuhanok le. 

Olyan hirtelen történt.. én csak zuhantam, a gépemet pedig próbáltam mindig felfelé tartani, ne törjön össze, de nehéz volt mert az állvány pedig félig alattam. Földet értem, a félig befagyott folyóba. A gépet el tudtam dobni és én derékig elmerültem a ( most nem hazudok) mooooooooooooocskosuuuuuuuuuuuuuul rohadt hideg vízbe.

Sikítottam, mintha muszáj lett volna, mert azt hittem mély, megesznek a cápák, halak, fókák , a szörnyek minden. Sally csak állt a hegy tetején és röhögött . 

Ha jól emlékszem lekiabálta hogy " Silly hungarian" de már nem emlékszem tisztán.

Mari sietve csúszott le elém, és próbálta komolyra fogni a figurát.

Rohadtul fájt mindenem, a kezem vérzett, és a lábam bele akadt valamibe a vízben.

 Röhögtem. Mari is röhögött. Én a fájdalomtól ő a kíntól.

na tessék Mrs. tessék..

Úgy éreztem ez az akcióelég volt mára, így vizesen, átfagyva, sántítva fél cipővel, ugyanis elszakadt a fűző, és csurgott a víztől ami kb három perc múlva amúgy is megfagyott volna. Visszasétáltunk a kocsihoz. A finn hősiesen odaadta az egyik nadrágjából az egyiket, még Sally a kesztyűjét adta oda és én dideregve vártam a menekülést a kocsiban.

Lassan zötyögtünk vissza. 

Az ír poénkodott álljunk meg egy hot tub-nál, hátha az jót tesz. Én gúnyosan rámosolyogtam és egy fákkkjú hagyta el a számat. Csak meleg szobát akarok, semmi mást.

Órák kérdése és vége a szenvedésemnek, ha hazaérünk.

Az idő sem nekünk kedvezett. Elkezdett esni az eső. Ami egyből fagyott rá az utakra. Csúszkálva ugyan ,de megérkeztünk.

Kb délután négy óra lehetett. Kisegítettek szállni a kocsiból.

Bementem a jó meleg lakásba. Nem szóltam senkinek semmit. Baering éppen aludt , Ásta pedig horgolt.

Bementem a szobába, ledobtam a ruháimat a földre és befeküdtem az ágyba.

Meztelenkedés ide vagy oda. Rohadtul nem érdekelt, hogy nyitva az ajtóm , és hogy Mari mögöttem áll. Nyilván látott már női testet.

Behuppantam az ágyba. Magamra húztam a takarómat és a jó meleg hálózsákomat. 

A finn felszedegette a ruháimat, kiterítette, hogy ne a szoba közepén álljon. Hozott nekem egy forró roiboos teát, megtörölgette a véres kezem és rám csukta az ajtót.

Az egész estét átaludtam. Hajnalban keltem fel arra, hogy fázom.

(Nem működő hot tub)