Szép jó reggelt,

Nem tudtam aludni az éjszaka valami jól. Majdnem teljesen fent voltam mikor az óra karattyolt. Geri küldött egy üzenetet reggel 7 előtt szóval teljesen éber voltam mire a vekker keltett volna. 

Geri , Geri..... ( Gerit jó pár éve ismerem már, de a sors valahogy mégis úgy hozta hogy csak elindulásom előtt pár hónappal találkoztunk kétszer..Én kapcsolatot akartam...Ő nem. Van ez így. Mindenesetre engem nagyon megviselt ez az egész, cudarul voltam, az ő állás pontját nem tudom, de hiányzott picit.)

Kimentem a konyhába hogy valahogyan feltaláljam magam, és főzzek egy kávét. Életemben nem láttam ilyen kávé gépet, és annak ellenére hogy négy hónapig kávézóban dolgoztam fogalmam sem volt hogy kezdjek hozzá. Nem mertem villanyt kapcsolni mert újonnan szerzett finn barátnőm szobája a konyha mellett volt. Véletlen leejtettem egy kanalat amivel azt hittem hogy a környékben élő összes embert felkeltem, gyakorlatilag a kutya se ébredt fel a lakásban. Csak magyarul káromkodtam picit, erre megszólal egy hang a sötét konyhában hogy 

 Nooot toooo wooooooooooooorryyy ( ne aggódj)

Hirtelen a szívem is kiugrott a helyéről hogy a lelkiismeretem szólalt meg, vagy valaki van a konyhában és most lesz nekem végem. Mari ült a sötétben, azt mondja relaxált. Hát betojok neked. Sötétben? Hétkor? Menjmáááár. A frászt hozta rám.

Mindenesetre bejelentette hogy az éjjel új családtaggal bővült a rezidencia. Megszületett egy kis borjú. Nem értettem hogy van egy bébi figyelő kint vagy honnan tudták hogy menni kell éjszaka a szülőszobára? Majd kiderült hogy általában ha Mari nem tud aludni kimegy szétnézni éjjel az állatok közé, és akkor látta meg hogy az egyik állat vajúdik, felkeltette Sallyt ( aki valószínűleg nagyon örült) és így lett a két önkéntesből éjszakai szülésznő. 

Megemlítettem hogy legközelebb engem is keltsenek fel, soha nem láttam még ilyet, és jó lenne lefotózni is. Rendben , felelte. 

Ideje volt dolgozni is menni. Marit azért szerettem meg egyre jobban mert láttam rajta az állatok iránt való tiszteletet, és egyenlőként tekintett rájuk. Soha nem kiabált az állatokkal, ott segített ahol tudott. Áldott kis lélek az már biztos. A mai feladatom megint az volt hogy felkeltsem az állatokat reggel, megölelgessem őket és elindítsam őket a kis barátnőm felé, aki már várja őket a másik karámban. Amennyire féltem tőlük, eleinte , mostmár egyre inkább bátorabban közeledtem feléjük. Ha nem halgattak a magyar szóra, jöhetett az angol. Akkor néha már megmozdultak. Kitakarítottam az alvó helyüket, szalmát hordtam nekik ( igen, én, lánylétemre, vasvillával gumicsemmában és tudjátok mit? Boldogan tettem. Volt néhány percem a két munka között ezért elszaladtam megnézni az újszülöttet. Gyönyörű fekete kis borjú volt, szalmával betakarva, éppen járni készült. Könny futott a szemembe. Ugye milyen hihetetlen? Amikor vannak dolgok az életben... amit mondjuk nem tudsz megvenni?Ez épp pont ilyen. Amikor nem azon agyalsz mit vegyél fel az edzőterembe másnap, vagy hogy a főnök vajon leordítja e a fejed? Csak egyszerűen vagy, és kiélvezed a természet és az univerzum adta csodákat. Számomra ez is pont ilyen volt. Ez a pár perc rádöbbentett arra, mekkora szerencsés lehetek, hogy utazhatok, hogy meg mertem lépni ezt, hogy kiléptem a biztosból a bizonytalanba, és mindenkit arra szólítok fel, merjetek nagyot álmodni! Próbáljátok minden percét élvezni a dolgoknak. Lássátok meg a szépet, és az apró dolgokat értékeljétek, ami számodra lehet éppen apró dolog, de ha belegondolsz...Leírhatatlan és felejthetetlen. Visszamentem, hogy segítsek megtakarítani a fejő gépeket, de a gondolataim még mindig annál az apró parányi lénynél jártak.  Ahogy bementünk, én nekiálltam főzni. Örültem hogy végre főzhetek, és ráadásul vegetáriánusat, ugyanis Mari és Sally is vegetáriánusok voltak. 

Újdonsült rokon lelkű finn barátnőm felajánlotta hogy délután elmegyünk innen nem messze lévő vízesést felfedezni. Valószínűleg be van fagyva, de hátha nem. Az idő hirtelen rosszra fordult. Soha nem láttam még ennyi hót lehullani. Kb két óra leforgása alatt leesett két méter.Nem, ez nem vicc. Gyönyörű látvány volt, persze a jó meleg konyhából nézni :)

Gyorsan este lett , megint mentünk ki. Az egész nap olyan gyorsan eltelik. Már három napja itt vagyok. Ebben a gyönyörűségben! :) Mai nap során a fotózás elmaradt, bár én inkább az állatokban gyönyörködtem! :) Íme a kis újszülött, aki a Sally nevet kapta!:)