Morning evribádi,

Sajnos az egy hetes kis borjúnk beteg. Nagyon beteg. Talán már említettem is.

Marinak sajnos segítenie kellett meghalni.Nagyon szenvedett. Annyira rosszul éreztem magam. Szerencsére nem láttam hogy történt, és hogy csinálta, de ezektől mindig is távol tartottam magam még otthon is. Hogy lehet egy ártatlan élőlény életét kiontani? Borzalmas. 

Nem szólt előre, mert tudta hogy én meg akarnám menteni bármi áron is. Szívszorító. Már akkor láttuk rajta, hogy nagyon beteg.. Pár nappal születés után. Még be is takargattuk , jó meleg takaróval, kabáttal, és Mari elárulta hogy egy éjszakára még be is vitte magához a szobába. Igen... Mert ő egy ilyen jó ember! Bár mindenki ilyen lenne!

Amikor bejött, láttam törölgette a szemeit és csak annyit mondott.

' She is belong to the nature now'

Nagyon sokat beszélgettünk a mai nap, és kortyolgattuk a forró teát, amit ő készített nekem. Jól esett végre beszélgetni! 

Minden nap jobban és jobban kedvelem! :)

Azt hiszem mára ennyi ha nem haragszotok. A képen a kis drágára emlékezem meg! RIP darling . :(