Először is szeretném megköszönni mindenkinek aki ma gondolt rám eme jeles napon, amikoris újabb évszámmal gyarapodtam. Közelgek a harminc felé. Nem vitás. Sokan írtatok a közösségi hálón személyes üzenetet, vagy dobtatok egy boldog szülinapot az üzenőfalamra. Hívtatok, whatsappon írtatok. Köszönöm. Igencsak jól esett, habár tudom hogy ha a bizonyos közösségi háló nem írná ki, hogy kinek milye van, tuti hogy nem tudnátok hogy ma van a szülinapom. De ezt elkönyvelve hálás vagyok. Jól esett. Köszönöm.

Kicsit döcögősen indult a nap, de ennek ellenére jól telt. Vicces negyvenes férjes asszonyok szexuális szokásait hallgatni. Néha fárasztó, néha pedig halálian vicces.

A mai nap beszólása pedig Katikáé, a gyönyörű szemű ötvenes kollégámé, aki bohókás, színes, nyitott és baromira jófej. Mondtam is ma neki, remélem én is ilyen mosolygós maradok mint ő ennyi idősen.

" Tudod miért jó pici szivem egy nagy darab férfival lenni nyáron?- Nem, nem tudom.-Válaszoltam.  Két dolog miatt. Az egyik az az, hogy a hasa árnyékot ad a meleg nyári napokon. A másik meg hogy a tikkasztó melegben úgysem akar összedörgölőzni mert izzadnátok. Ezért inkább hátulról hatol be. És aranyom! Itt a kulcsfontosságú dolog! Nem hogy rövidebb  a menet, de még hosszabb is 2 cm-el! " Hatalmas arc vagy Katika ! Már most imádlak! :)

Talán életem egyik legszánalmasabb és magányosabb szülinapja volt/ van.

Gyerekes igaz, de valahogy mindig úgy képzeltem el minden évben a szülinapom mint amikor...tudjátok. torta,meglepetés, boldog szülinapot éneklés kínosan, családi ünneplés, apró cseprő kézzel készített ajándékok...  Ehhez képest egyedül ülök a minigarzonomban, és azon gondolkozom hol rontottam el. Miért jutottam oda, hogy személyes kontakt helyett inkább smseket kapok. Hogy 24 évem ellenére ismét magányosnak érzem magam, és hogy lókakit sem ér az életem. Na ez egy ilyen nap.Úgy látszik.

Megfogadtam  3 napja nem dohányzom. Gyakorlatilag mindig kapok valakitől egy szál cigit. De holnaptól már tényleg nem. Újra vissza kell állnom az egészséges étkezéshez és élethez. Már amennyire én egészségesen élek.

Újabb vadító gondolat hasított elmémbe. Elkezdtem nézni egy sorozatot melynek címe: Kaliforgia. Egy new yorki íróról szól aki klisés módon kiégett, nem tud írni. Elveszti egyetlen igazi szerelmét, és gyerekét. Romokban az élete.  Minden az alkohol és a női test körül forog az életében. Nem tudja mit csináljon, vagy mihez kezdjen az életével. Tipikus amerikai lecsúszott íróról szól, aki próbálja megtalálni a helyét. Újabb felvetés. Mi van ha én is ilyen vagyok? Kivéve ha a női testeket kicseréljük és helyettesítjük, illetve ötvözzük a személyiségemet a Viku-val. ( tudjátok a dögös blogger csajjal, aki megmondja a tutit)KékiKatás Terézanyuval, Mrs Bean-el és egy vikingasszonnyal. Na! Ez lenni én! Újjászületni látszom újra.

Kiégtem? Annyi mondanivalóm lenne. Még a könyvem se adtam ki? Hogy éghettem ki?

Boldog Szülinapot kedveském!

Puszibéke!

(a kor csak egy szám )